A bankrendszer miatt van mindig világgazdasági válság

Hitelekből épül a fellendülés, és a hitelek összeomlása mélyítheti a válságot. De tényleg a bankrendszer okozza a világgazdasági kríziseket? A rövid válasz: nem mindig. A hosszabb válasz viszont az, hogy a bankok és a hitelpiacok sok válságban fontos szerepet játszanak: felgyorsíthatják a gazdasági növekedést, majd egy fordulat után a visszaesést is súlyosbíthatják.

Hogyan lesz a hitelből gazdasági fellendülés?

A bankok pénzt hiteleznek háztartásoknak és vállalkozásoknak. Ebből lakásvásárlás, beruházás, gyárépítés vagy új munkahely születhet. A hitel tehát önmagában nem rossz: segíthet olyan fejlesztésekben, amelyekhez valaki másként csak sok év alatt tudna tőkét összegyűjteni.

A gond akkor kezdődik, amikor a hitelezés túl gyorsan nő, és a kockázatok háttérbe szorulnak. Emelkedő ingatlanárak mellett például egyre többen vehetnek fel hitelt, mert úgy érzik, az ingatlan értéke úgyis tovább nő. A bankok is könnyebben hitelezhetnek, ha a fedezet értékét magasnak látják. Így egyre több pénz áramlik ugyanabba a piacba, és az árak tovább emelkedhetnek.

Ez a folyamat addig tűnhet biztonságosnak, amíg a gazdaság növekszik, a kamatok kezelhetők, és az adósok fizetni tudják a törlesztőrészleteket. Egy váratlan fordulat azonban megmutathatja, hogy a rendszer mennyire függ a folyamatos hitelbővüléstől.

Mi történik, amikor megfordul a hitelciklus?

Ha emelkednek a kamatok, csökkennek az ingatlanárak, romlik a foglalkoztatás vagy visszaesik a vállalatok bevétele, egyes adósok már nehezebben törlesztik a hiteleiket. A bankok veszteségeket szenvedhetnek el, ezért óvatosabbá válhatnak, vagy kevesebb hitelt adhatnak.

Ez a gazdaság többi részére is hat. Egy vállalkozás nem jut finanszírozáshoz, ezért elhalasztja a beruházását. Egy család kevesebbet költ, mert a törlesztés nagyobb terhet jelent. A vállalatok kevesebb embert vehetnek fel, vagy akár létszámot csökkenthetnek. A visszaesés így tovább ronthatja az adósok helyzetét, ami újabb banki veszteségekhez vezethet.

A bankrendszer tehát nemcsak továbbíthatja a bajt, hanem fel is erősítheti. A Nemzetközi Fizetések Bankja, a BIS elemzései szerint a nagy hitelbővülést gyakran mélyebb és hosszabb visszaesések követik, ha a pénzügyi rendszerben felhalmozódó kockázatok válságba fordulnak. citeturn0search0turn0search18

2008: amikor a pénzügyi problémából világgazdasági válság lett

A 2007–2009-es globális pénzügyi válság jól megmutatta, hogyan terjedhet tovább egy hitelpiaci probléma. Az Egyesült Államokban sok lakáshitelt olyan adósoknak is folyósítottak, akiknek a visszafizetési képessége sérülékeny volt. A lakásárak emelkedése sokáig elfedte a kockázatokat, a hiteleket pedig pénzügyi termékekbe csomagolva a világ különböző piacain is értékesítették.

Amikor az ingatlanárak csökkenni kezdtek, egyre több adós került nehéz helyzetbe. A veszteségek nem álltak meg az amerikai lakáspiacon: a pénzügyi intézmények közötti kapcsolatok, a bizonytalanság és a hitelhez jutás beszűkülése más országokra és a reálgazdaságra is átterjedt. Az IMF elemzése szerint a pénzügyi piacok összekapcsoltsága nagy gazdasági következményekkel járhat, amikor a bizalom és a finanszírozás egyszerre sérül. citeturn0search21turn0search27

De tényleg minden válság bankválság?

Nem. Egy gazdasági visszaesés kiindulópontja lehet például egy járvány, egy háború, energiaellátási zavar, természeti katasztrófa vagy egy hirtelen technológiai és kereskedelmi változás is. Ezek közül több nem a bankrendszerből indul el.

A bankok szerepe attól még fontos lehet, hogy nem ők indították el az eseményt. Egy külső sokk idején a hitelezés visszaesése, a likviditás hiánya vagy a pénzügyi intézmények veszteségei tovább ronthatják a helyzetet. Máskor pedig a bankok és a hitelpiacok stabilitása segíthet abban, hogy a gazdaság átvészelje a megrázkódtatást.

A Nagy gazdasági világválság idején például a bankpánik és a bankrendszer összeomlása súlyosbította a visszaesést, de a történelmi eseménynek több, egymással összefonódó oka volt. Az amerikai Federal Reserve történeti összefoglalója szerint a bankválságok, a pénzkínálat csökkenése és a defláció tovább mélyítették a gazdasági összehúzódást. citeturn0search1turn0search2

A bankok okozzák a válságot, vagy a rendszer működése teszi sérülékennyé?

A kérdésre nem érdemes egyetlen szereplő megnevezésével válaszolni. A válság kialakulásában szerepet játszhatnak a túlzott kockázatvállalás, a gyenge hitelezési gyakorlat, a szabályozási hiányosságok, a gazdaságpolitikai döntések, a befektetői túlzott optimizmus és a váratlan külső sokkok is.

A bankrendszer különösen azért fontos, mert a gazdaság szereplői erősen támaszkodnak rá. Ha a hiteláramlás hirtelen leáll, az olyan vállalatokat és családokat is nehéz helyzetbe hozhat, amelyek közvetlenül nem vállaltak felelőtlen kockázatot. A pénzügyi rendszer összekapcsoltsága pedig lehetővé teszi, hogy egy helyi probléma más országokban is érezhetővé váljon.

Mit jelent ez a befektetőnek?

Azt, hogy a gazdasági híreket nem érdemes egyetlen okra visszavezetni. Egy banki probléma fontos jelzés lehet, de önmagában nem mondja meg, mi történik majd minden részvénnyel, kötvénnyel vagy más befektetéssel.

Válság idején sokan próbálnak gyorsan menekülni abból, amit kockázatosnak gondolnak, vagy egyetlen „biztonságosnak” hitt eszközbe csoportosítják át a pénzüket. Ez könnyen újabb kockázatot teremthet. Hasznosabb előre érteni, milyen eszközökben van a pénzed, milyen időtávra fektettél be, és mekkora értékingadozást tudsz vállalni.

A diverzifikáció sem véd meg minden veszteségtől, de csökkentheti annak esélyét, hogy egyetlen ország, vállalat vagy ágazat problémája határozza meg a teljes portfóliód eredményét. A legfontosabb pedig az, hogy egy piaci esés közben ne egyetlen ijesztő hír alapján hozz hosszú távú döntést.

A bankrendszer nem minden válság oka, de sok válság erősítője lehet

A címben szereplő állítás tehát túlzó, ha szó szerint értjük. Nem minden világgazdasági válság a bankokból indul. A hitelbővülés, a túlzott kockázatvállalás és a pénzügyi rendszer sérülékenysége viszont sok esetben hozzájárulhat a válság kialakulásához vagy elmélyüléséhez.

A bankrendszer a gazdaság motorja is lehet, és a problémák egyik továbbító csatornája is. A kérdés nem pusztán az, hogy „a bankok okozzák-e a válságokat”, hanem az, hogy mennyi kockázat halmozódott fel a rendszerben, és mi történik, amikor a hitelciklus megfordul.

Ha szeretnéd átgondolni, hogyan illeszkedik a portfóliód a céljaidhoz és a kockázatvállalásodhoz, indítsd el a PénzügyiLAB rövid felmérését.

Általános pénzügyi tájékoztatás; nem minősül személyre szabott befektetési tanácsadásnak. A befektetések értéke csökkenhet és növekedhet, a befektetett tőke nem garantált. A múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli hozamokra. Döntés előtt ismerd meg az adott befektetés aktuális költségeit, kockázatait és feltételeit.

Források: BIS – Booms and banking crises; BIS – Financial cycles and systemic banking crises; Federal Reserve History – The Great Depression; IMF – Lessons and Policy Implications from the Global Financial Crisis.