TBSZ vagy unit-linked eseti számla? Ugyanazok a szektorok, másik pénzügyi keret

Technológia, egészségügy, energia vagy globális részvények. Ha egy ilyen befektetési irány érdekel, könnyen találkozhatsz vele TBSZ-en és unit-linked életbiztosítás eseti számláján keresztül is.

Innen jön a kérdés: melyik a jobb?

A rövid válasz: attól függ. Nem azért, mert lehetetlen összehasonlítani őket, hanem azért, mert nem elég megnézni a szektor nevét vagy egy feltételezett hozamot. Azt kell megérteni, milyen befektetés kerül a számlára, mennyibe kerül a teljes megoldás, mikor férhetsz hozzá a pénzhez, hogyan adózik, és milyen segítséget kapsz közben.

Ez a cikk nem a teljes életbiztosítást állítja szembe a TBSZ-szel. A fókusz a unit-linked szerződésen belüli eseti befizetésen, illetve a TBSZ-számlán tartott befektetésen van.

Az eseti számla és a TBSZ nem ugyanaz a keret

A TBSZ egy befektetési számla, amelyhez meghatározott feltételek teljesülése esetén kedvezményes adózás kapcsolódhat. A TBSZ önmagában nem fekteti be a pénzedet: te választasz a szolgáltatónál elérhető befektetések közül, és azok teljesítménye alakítja a számla értékét.

A unit-linked eseti számla ezzel szemben egy biztosítási szerződésen belül teszi lehetővé, hogy a rendszeres díjon felül további összeget helyezz el. A befizetés a szerződés és a biztosító feltételei szerint kerülhet a választható eszközalapokba.

Vagyis az egyik egy önálló befektetési számlakeret, a másik egy biztosítási szerződésen belüli befektetési lehetőség. Ez a különbség hatással lehet a költségekre, a pénzkivonásra és az adózásra is.

Ugyanaz a szektor még nem ugyanaz a befektetés

Tegyük fel, hogy mindkét helyen technológiai befektetést választasz. Ettől még nem biztos, hogy ugyanazokba a vállalatokba, azonos arányban vagy ugyanolyan szabályok szerint kerül a pénzed.

A TBSZ-en választhatsz például egy tőzsdén kereskedett alapot vagy befektetési jegyet. A biztosító eseti számláján pedig egy technológiai eszközalap lehet elérhető. A nevük hasonló lehet, de az összetételük, az általuk követett index, a devizakitettségük és a költségük eltérhet.

Ugyanez igaz az egészségügyi, energiaipari vagy globális részvénypiaci befektetésekre. Ezért ne csak az alap nevét nézd. Keresd meg:

• milyen indexet vagy befektetési politikát követ;
• mely vállalatok, országok és régiók adják a legnagyobb súlyát;
• milyen devizákban tartja a befektetéseket;
• mennyire koncentrált a portfólió;
• milyen költségek csökkentik a hozamát;
• milyen feltételekkel válthatsz másik befektetésre.

Azonos szektor nem jelent azonos portfóliót. Ha eltérő befektetéseket hasonlítasz össze, akkor nemcsak a számlák közötti különbséget méred, hanem a két befektetését is.

Költségek: a teljes képet nézd, ne csak egy számot

A költségek összevetésénél könnyű félrecsúszni. Az egyik ajánlatban feltűnően szerepelhet egy számladíj, míg a másikban a költségek több helyen, különböző elnevezésekkel jelennek meg. A kérdés nem csak az, hogy „mennyi a díj?”, hanem az is, hogy minden levonás után mennyi pénz dolgozik ténylegesen a befektetésben.

TBSZ esetén ellenőrizd:

• a számlavezetési vagy állományi díjat;
• a vételi és eladási jutalékot;
• a devizaváltás költségét;
• a kiválasztott ETF vagy befektetési alap éves költségét;
• az esetleges transzfer- vagy számlamegszüntetési díjat.

Unit-linked eseti számlánál kérdezd meg:

• levonnak-e költséget az eseti befizetésből;
• milyen szerződéskezelési költség terheli az eseti számlát;
• milyen költség épül be az eszközalap árfolyamába;
• van-e díja az eszközalapok közötti váltásnak vagy a pénzkivonásnak;
• az eseti befizetésre ugyanazok a díjak vonatkoznak-e, mint a rendszeres díjra;
• mely költségek vonatkoznak az eseti számlára, és melyek a szerződés más részeire.

A unit-linked termékek TKM-értéke hasznos támpont, de önmagában nem helyettesíti az eseti befizetésre vonatkozó feltételek átnézését. Kérd el a konkrét szerződés aktuális kondíciós dokumentumait, és nézd meg, pontosan milyen levonás vonatkozik arra az összegre, amelyet befizetnél.

Jó összehasonlításnál ugyanazt az időtávot és hasonló befektetéseket vizsgálod, minden költséget figyelembe veszel, majd a várható nettó eredményt nézed. Egyetlen díjszázalék önmagában nem mondja meg, melyik megoldás kerül kevesebbe.

Likviditás: hozzáférsz-e, és mennyibe kerül a hozzáférés?

A „ki tudom venni a pénzt” nem mindig jelenti azt, hogy „bármikor, következmények nélkül ki tudom venni”. A hozzáférésnél az időzítést, a díjakat és az adózást együtt érdemes vizsgálni.

TBSZ

A TBSZ-ről történő pénzkivétel a lekötési időszak alatt adókövetkezményekkel járhat. A 2025-től kötött vagy újrakötött TBSZ-eknél a lekötési idő megszakításának idejétől függően szja- és szochofizetési kötelezettség merülhet fel. A NAV tájékoztatója szerint a szocho mértéke a hozamra három éven belüli megszakításnál 13%, három és öt év között 8%, az ötéves lekötési időszak végén pedig 0%. A korábban kötött szerződésekre eltérő szabályok vonatkozhatnak.

Ez nem azt jelenti, hogy a TBSZ-en lévő pénzhez technikailag nem férhetsz hozzá. Azt jelenti, hogy a kivétel adózási következményeit érdemes előre ismerni, különösen akkor, ha a pénzre a tervezett időtáv előtt szükséged lehet.

Unit-linked eseti számla

Az eseti számláról történő részleges pénzkivonás feltételeit a konkrét biztosítási szerződés határozza meg. Lehet minimumösszeg, pénzkivonási díj, bent maradó minimális számlaérték vagy egyéb feltétel. A kifizetés adózása is függhet a szerződés típusától és a befizetés körülményeitől.

Döntés előtt tedd fel ezt a kérdést: Ha két év múlva szükségem lesz a pénz egy részére, mennyit vehetek ki, milyen költséggel és milyen adózással? A választ a konkrét szerződési feltételekben kell megkeresni.

Adózás: mindkét megoldásnál számítanak a feltételek

A TBSZ adózási előnye a lekötési időhöz és a törvényi feltételek teljesítéséhez kapcsolódik. Az ötéves lekötési időszak végén a hozam adómentessé válhat; ha előbb megszakítod a lekötést, adófizetési kötelezettséged keletkezhet. A pontos szabály függ a számlanyitás és a pénzkivétel időpontjától.

A unit-linked eseti befizetés adózására nem lehet minden szerződésre érvényes egyetlen választ adni. Számít a biztosítás típusa, az eseti befizetés szerződésen belüli minősítése, a befizetés és a kifizetés közötti idő, valamint a kifizetés jogcíme. Az eseti díjak adózása eltérhet a rendszeres díjakétól is.

Ne indulj ki abból, hogy az eseti számláról kivett pénz automatikusan adómentes. Azt se feltételezd, hogy a TBSZ bármilyen időtávon adómentes. Pénzkivonás előtt ellenőrizd az aktuális adótájékoztatót és a szerződésed feltételeit.

Tanácsadói segítség: mit kapsz a számlán felül?

A tanácsadói támogatás fontos szempont lehet, de nem maga a számla adja. TBSZ mellé is kérhetsz tanácsadást, unit-linked szerződéshez pedig kapcsolódhat biztosításközvetítői támogatás. A lényeg az, hogy tudd, pontosan mit tartalmaz ez a segítség.

Kérdezd meg:

• ki segít kiválasztani a befektetéseket;
• ki és milyen gyakran tekinti át a portfóliódat;
• mit kapsz, ha megváltozik az élethelyzeted vagy a célod;
• ki magyarázza el a költségeket, a kockázatokat és az adózást;
• hogyan díjazzák a tanácsadást, és kap-e a tanácsadó közvetítői jutalékot;
• egyszeri konzultációról vagy hosszabb távú támogatásról van-e szó.

A jó tanácsadói segítség nem pusztán egy szektor vagy eszközalap kiválasztásából áll. Abban segít, hogy a befektetés illeszkedjen a célodhoz, időtávodhoz, kockázattűrésedhez és a teljes pénzügyi helyzetedhez. A díjazás átláthatósága ennek ugyanúgy része.

Így hasonlítsd össze őket korrektül

1. Válassz egy konkrét célt és időtávot. Például hosszú távú globális részvénybefektetést.
2. Hasonló befektetéseket tegyél egymás mellé. Ellenőrizd az indexet, az eszközök összetételét, a kockázatot és a devizát, ne csak az alap nevét.
3. Számold össze az összes költséget. A számladíj mellett az alapok költségeit, a tranzakciós díjakat és az esetleges pénzkivonási díjat is vedd figyelembe.
4. Nézd meg az idő előtti hozzáférést. Mi történik, ha a tervezettnél korábban kell a pénz?
5. Az adózás utáni összeget hasonlítsd össze. Ne csak feltételezett bruttó hozamokat vess egymás mellé.

Tehát nem tilos összehasonlítani a TBSZ-t és a unit-linked eseti számlát. Az a félrevezető, ha csak a hozamot vagy a számla nevét nézzük. Ugyanazt a célt, hasonló befektetést, teljes költséget, hozzáférést és adózást kell egymás mellé tenni.

Melyik lehet neked megfelelő?

A TBSZ-t akkor érdemes megvizsgálni, ha befektetési számlakeretet keresel, fontos számodra a befektetések közvetlen kiválasztása, és vállalni tudod a lekötési időhöz kapcsolódó feltételeket.

A unit-linked eseti számla akkor lehet érdekes, ha már rendelkezel ilyen szerződéssel, és a feltételei szerint további összeget szeretnél befektetni az elérhető eszközalapok valamelyikébe. Ilyenkor különösen fontos megnézni az eseti befizetés díjait, a pénzkivonási szabályokat és az adózást.

Nincs mindenki számára automatikusan jobb megoldás. A jó döntés az, amelynek a befektetéseit, költségeit, hozzáférését és feltételeit érted, és amely illeszkedik a saját célodhoz.

Ha szeretnéd átgondolni, milyen befektetési irány és pénzügyi keret illik a céljaidhoz, töltsd ki a PénzügyiLAB rövid felmérését.

Általános pénzügyi tájékoztatás; nem minősül személyre szabott befektetési tanácsadásnak. A befektetések értéke csökkenhet és növekedhet, a befektetett tőke nem garantált. A múltbeli teljesítmény nem garancia a jövőbeli hozamokra. A TBSZ-re és a biztosításokra vonatkozó adózási, költség- és hozzáférési feltételek változhatnak; döntés előtt ellenőrizd a konkrét számla és szerződés aktuális dokumentumait.

Források: MNB – Tartós Befektetési Számla; NAV – TBSZ-hozam szochokötelezettsége; MNB – Befektetési egységhez kötött életbiztosítás; MNB – TKM-kereső.

VÉGE